Szakmai fórum az Üvegfalu programról

A Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával elindított Üvegfalu program tapasztalatairól tartott nyílt fórumot az eDemokrácia Műhely Egyesület december 17-én. A projekt célja: kidolgozni, kipróbálni és elterjeszteni a teljesen átláthatóan és korrupciómentesen működő önkormányzat modelljét. A Fejér megyei Pázmánd község vállalta el, hogy mintatelepülésként bekapcsolódik az elképzelés megvalósításába.

Mit kellene átláthatóvá tenni egy önkormányzatnál ahhoz, hogy garantáltan korrupciómentesen működjön? Mindez milyen módszerekkel valósítható meg? Mik a kockázatok? Erről beszélgettek az Üvegfalu program munkatársai, Pázmánd polgármester-asszonya, a civil társszervezetek képviselői, valamint az elképzelés iránt érdeklődők a Magnet Közösségi Ház konferenciatermében.

László János, az eDemokrácia Műhely Egyesület elnöke szerint társadalmi szempontból kedvező időben indult el az Üvegfalu program, mivel úgy tűnik, hogy az elmúlt egy év szenvedélyes közéleti eseményei miatt a társadalom és ennek hatására a kormány is érzékenyebben figyeli a korrupció, az átláthatóság kérdéskörét.

„Olyan események, amelyeket néhány éve még mindenkit hidegen hagytak, ma már tömegtüntetéseket generálnak. Mindez azzal bíztat minket, hogy talán egy megfelelő időben próbáljuk megvalósítani az elképzeléseinket.” – nyitotta meg a beszámolót László János.

Elmondta, hogy szervezetük a korrupciós jelenségeken és átláthatóságon belül az önkormányzatokra koncentrál. Évek óta figyelik, hogy ez a szektor tragikus mértékben nem teljesíti a kötelező átláthatósági követelményeket. Nincs szankciója az erre vonatkozó törvénynek, így nincs motiváció, nincs érdek, van viszont direkt és indirekt korrupció a struktúrán belül.

„Több kutatás is bizonyította, hogy lényegében egyetlen önkormányzat sincs, amelyik száz százalékosan megfelelne a közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének” – sorolta a témával kapcsolatos tényeket. „A Közadattárnál (ahová ugyancsak kötelező lenne feltölteni a közérdekű adatokat) ugyanez a helyzet, talán a települések harmada, ha megküldi a tevékenységükkel kapcsolatos információkat. Tehát ezen a téren egyszerűen drámai a helyzet, hiszen ne felejtsük el: a közpénzek mozgását fedi így teljes homály, a szankciók hiányában.”

A civilek körében némi előrelépés tapasztalható, s az elméleti kutatásokon túl megjelent a gyakorlatiasabb megközelítés is. Már az országgyűlési választások előtt meghirdette például a Transparency International Magyarország, a K-Monitor Egyesület és az Atlatszo.hu. az úgynevezett „minimum-programot”, amelyet az országgyűlési választáson induló pártokkal kívántak elfogadtatni. Ebben a pártok vállalták volna, hogy hatalomra kerülvén szigorítják a szabályozást. Mindezt megismételték az önkormányzati választások előtt is.

Itt már több jelölt is akadt, akik arról nyilatkoztak, hogy megválasztásuk esetén bekapcsolódnának a programba, főként a nemrégiben alakult pártok képviselői mutatkoztak nyitottnak minderre.

„A legerősebb példa erre a zuglói önkormányzaté, amely elfogadta az átláthatóság megkívánta szigorú rendeletet – ami egyelőre kuriózum az önkormányzati szférában” – vonta le a tanulságot az eDemokrácia Műhely elnöke.

Kitért továbbá az Átlátszo.hu csapata által kidolgozott KiMitTud nevű fejlesztésre is, ami a közérdekű adatok kikérésében nyújt gyakorlati segítséget, ráadásul alkalmazható helyi és országos szinten is. Szándékaik szerint ezeket a kezdeményezéseket mind figyelemmel kísérik és igyekeznek alkalmazni a saját tevékenységükben is.

Az Üvegfalu programot kistelepüléseken tervezik elindítani abból a gyakorlatis feltételezésből, hogy ott talán kisebb az ellenállás, nagyobb a nyitottság és talán mérsékeltebb a korrupciós kockázat is. Igy talán könnyebb kidolgozni egy olyan modellt, ahol különböző – főként internetes technikákkal, szabályozással és a nyilvánosság bővítésével – megpróbálnák minél határozottabban kizárni a korrupciós lehetőségeket a közszférában és megadni a lehetőséget az állampolgároknak, hogy figyelemmel kísérhessék az önkormányzatok munkáját.

„Nem volt könnyű olyan települést találni, ahol magától értetődő lett volna az együttműködési szándék, olyanokat, akik bármit bevállalnak, hogy a tevékenységüket maximálisan nyilvánossá tegyék” – osztotta meg tapasztalataikat a hallgatósággal László János. „Az elutasításokat többnyire a felmerülő pluszmunkával, különböző kifogásokkal indokolták, de érezhető volt, hogy valójában a sokat hangoztatott átláthatóság gyakorlati kivitelezésétől ódzkodnak.

A modell megvalósításában a Fejér megyei Pázmánd lett az ideális partner s a település polgármesterasszonya, Dr. Virányiné dr. Reichenbach Mónika ugyanis kijelentette, hogy nekik semmilyen takargatnivalójuk nincs, ezért vállalta, hogy ezt a kísérletet befogadja. Meggyőzte a hivatalt is, és természetesen a képviselő-testület többségi beleegyezése is megtörtént.

„Azt szeretnénk, hogy ez a modell, amit ott kidolgozunk, mások számára is könnyen átvehető legyen. Egy országos akciót is szeretnének hirdetni ’Százszázalékos önkormányzatok’ néven azzal a céllal, hogy legalább a jogilag előírt, kötelező adatközlésre rábírjanak minél több hivatalt.

Mivel tényleg nagyon sok adatot kötelező feltölteni, figyelembe kell venni az önkormányzatok jogos aggodalmát is. Olyan eszközöket, módszereket szeretnének kifejleszteni, amelyek segítik, hogy a programban résztvevők ne teherként éljék meg a csatlakozást.

Sajnos az a tapasztaltuk, hogy az átláthatósági törvények betartása sem küszöböli ki teljes mértékben a korrupciót, gondoljunk akár a közbeszerzési eljárásokra, akár a képviselői vagyonnyilatkozatokra. Ez is egy nagy dilemma, hogy ezzel a helyzettel mit lehet kezdeni. hatékonyságát.

Mi egyértelműen látjuk az átláthatóság közhasznú funkcióját, de azt is érzékeljük, hogy a megkeresett települések még egyelőre nem érzik, nem értik, hogy mi volna mindebből a közvetlen hasznuk. „Világossá kell majd számukra tenni, hogy a közpénzek célirányos felhasználása s ennek a kontrollja minden közösség fejlődését szolgálja” zárta előadását László János, az eDemokrácia Műhely Egyesület elnöke.

A pázmándi modell

Gáspár Mátyás közigazgatás-szervezési szakértő prezentációjában elsőként arra tért ki, hogy az Üvegfalu program megkezdésekor egy ötös skálán kettes megfeleléssel rendelkezett Pázmánd az átláthatóság tekintetében egy éve, amikor belevágott a kísérletbe.

A programba történt csatlakozásuk után nagy lendülettel igyekeztek teljesíteni az átláthatóság feltételeit, a kötelező adatok feltöltését, de hangsúlyozta, hogy a kötelező közzétételnek nem egyszerű megfelelni. Például abból a szempontból, hogy az előírt elvárás nem tesz különbséget kis- és nagy település között. Budapest számára ugyanolyan feltételeket szab, mint egy kis falu számára, ahol szintén önálló költségvetés van, de nem ugyanaz az apparátus és erőforrás, amit minderre szánni tudnának.

„Ez csak egy példa a program nehézségeiről, de mindez természetesen áthidalható kellő elhatározással” – állapította meg Gáspár Mátyás. „Azon gondolkoztunk, hogy mi lehetne a teljes és érdemi átláthatóság megvalósítása mellett a teljesíthető többletvállalás az adott jogszabályi keretek között.”

A többletvállalások részeként elsőnek azt emelte ki, hogy figyelemreméltó a vagyonnal kapcsolatos közzététel, ami csak a vagyon változását érintően kötelező, magával a vagyonnal nem foglalkozik.

A stratégiai tervekkel kapcsolatban nagyon korlátozott a kötelező közzétételi előírás. A gazdaság programot kötelező közzétenni, de egyéb tervekkel kapcsolatban nincs szó semmiről az előírásban.

A programok, pályázatok terén gyakorlatilag semmilyen előírás sincs, kivéve az önkormányzatok által kiírt pályázatokkal kapcsolatban.

A partnerségek, megállapodások témakörében azok a részletek, hogy együttműködik-e az adott önkormányzat más partnerekkel s ezek mivel foglakoznak, ezekben sincs kötelezettsége, de egy többletvállalás keretében ezek is transzparens témák lehetnének.

A személyzeti adatok egyáltalán nem kötelezőek: itt elsősorban a bérekre lehet gondolni. A fejlett nyugati önkormányzatoknál a köztisztviselők, közalkalmazottak bérezése, illetve mindenkié, akik közpénzből látják el a munkájukat, magától értetődően nyilvános adat. Magyarországon egyedül a bér összessége egy-egy adott adminisztrációs, alkalmazotti területen, ami kötelezően közlendő, de személyre bontva már nem. Többletvállalásként akár ez is beilleszthető lehetne a módosított projekt-pontokba, ha egy önkormányzat ezt rendeletileg felvállalná.

Hasonló a helyzet a tisztségviselők tevékenységével kapcsolatban is. Mi a feladatuk, miként és milyen feltételek közt teljesítik ezt. De ugyanez áll az önkormányzati képviselőkre is.

Az önkormányzatok által megrendelt kutatások, elemzések terén nagyon gyér a közzétételi kötelezettség, legfeljebb olyan témákban, mint a statisztikai felmérések.

Többletvállalás része lehetne a közérdekű panaszok kezelése is, ha az érintett nem vállalja névvel, akkor annak mellőzésével. Itt főként az volna az érdekes, hogy született-e válasz az adott kérdésre a célzott témával kapcsolatban.

Nagyon izgalmas kérdés az adósok feketelistája. Ilyen országos adóslistákat ismerünk, ugyanakkor helyi önkormányzati szinten jogi akadályok gátolják – erre érdemes volna alapos szakmai tudással megoldást találni.

Közérdekű levelezés: nagyon sok levél érkezik az önkormányzatokhoz ügyes-bajos dolgokkal, közérdekű problémákkal. Ezek sorsa ismeretlen, a válaszadások ténye és tartalma úgyszintén. Mindezek ismerete azért lehetne egy kiemelten fontos lépés, mert ezeknek a dokumentumok nyilvánossá tétele véget vethetne a felelősségáthárításnak, a sárdobálásnak, a maszatolásnak. Feketén-fehéren igazolná, hogy egy-egy hivatali személy, szakmai csoport milyen hatékonysággal képes megoldani, de legalább megválaszolni azon emberek közvetlen gondjait, akiknek az adójából a fizetését kapja. Ezt is megvizsgálnák, hogy egy ilyen jellegű adatközlésnek mettől-meddig terjednek a lehetőségei.

A közhasznú tájékoztatás terén Gáspár Mátyás kutatásai szerint az átláthatóság nem csak a korrupció visszaszorítását kell, hogy szolgálja, de a helyi viszonyok, a közszolgáltatások, az ezekhez való egyenlő hozzáférés lehetőségei s az ezzel összefüggő tájékoztatás szintén az önkormányzat eminens közérdekű szolgáltatása kellene, hogy legyen.

Nagyon sok helyen tapasztalható, hogy a közérdekű információ – akár a segélyek igényelhetősége stb. – pont az érintettekhez nem jut el, mert az önkormányzat, illetve annak alkalmazottja nem teljesíti az adatok teljes körű közlését, ami pedig elemi kötelessége volna.

Külföldi tapasztalatok

Madarász Csaba e-demokrácia szakértő széleskörű nemzetközi összehasonlításban sorolt fel közel tucatnyi, főként angolszász nyelvterületen megvalósított, helyi állami szervezetek és civilszervezetek közti együttműködést az átláthatóság rugalmas megvalósításáról, amelynek egy közös célja van: az állampolgárok jobb tájékoztatása.

Színes és részletes beszámolójából egyértelműen kiderült, hogy a nyugati közszféra képes megvalósítani ezt az együttműködést és belátni, hogy a köz – s így önmaguk – érdekét is szolgálja az átláthatóság alapvető biztosítása. Ami jó, az egyben nyitott is,  s ami nyitott, az egyben lehet jó is – így vonható meg a tartalmas előadás tanulsága a  nyugat-európai körkép alapján.

Nehézségeket is látnak a pázmándiak

Dr. Virányiné dr. Reichenbach Mónika polgármester-asszony a pázmándi modellel kapcsolatos tapasztalataiból elsősorban azt emelte ki, hogy milyen gyakorlati hasznát, motivációját érezte annak, ha az önkormányzat bekapcsolódik az Üvegfalu-programba.

„A többletvállalásokból én azokat kértem, hogy tegyük bele, amikről úgy éreztem, hogy a lakosok is szeretnék megismerni, de a kötelező közzétételi listában nem szerepeltek.”- fogalmazott.

Példaként említette, hogy az ingatlanokkal kapcsolatban nem volt annyira pontos a követelmény, mint ahogyan ők nyilvánossá tették: helyrajzi szám, nagyság, területi meghatározás mind szerepel a honlapukon, holott ez nem volt elvárt követelmény.

„Ahhoz a gyakorlathoz igyekszünk ragaszkodni, hogy olyan pótvállalásokat teljesítsünk, amelyek érdeklik a lakosokat. Lehetőséget lát abban is, hogy mind a cégeket, mind a helyi és a leendő lakosokat segítsék ezekkel az adatokkal. Ebben jelentős sikerként tapasztalta, hogy ha bármilyen eladó ingatlant kitettek a honlapra, az rövid időn belül elkelt. Amint hatékonynak tűnik azzal kapcsolatban is informálni az embereket, hogy ha valaki érdeklődne akár gazdasági lehetőségek iránt, akár a humánerőforrásokat szeretné kihasználni a településükön, akkor megtalálja az ahhoz szükséges adatokat. Ezekkel a példákkal szondázták, hogy miként lehet mindebből profitálni. Az egy dolog, hogy miként feleljünk meg az átláthatóság feltételeinek, de az is lényegesnek tűnik a számunkra, hogy mindezt miként tudják az érdeklődők a saját maguk számára hasznosítani. „Az igazsághoz tartozik, hogy mindez óriási háttérmunkát igényelt nálunk, de tudni kell, hogy az önkormányzatok nem csak az átláthatóság teljesítésével vannak lemaradásban”.

Példaként említette a közbeszerzések áttekintését, ahol megdöbbenve tapasztalta, hogy e téren lényegében jogszabályi káosz fogadta hivatalba lépésekor. Nem a közbeszerzési eljárásokkal, illetve szerződésekkel, hanem az adminisztrációs és kifizetési elszámolásokkal kapcsolatban, amikor a részükre történő kifizetéseknél az állami apparátus olyan bosszantó részletek miatt késleltet, hogy milyen márkájú cserepet használtak egy 60 milliós beruházásnál. Hiába az olcsóbbat, de nem az eredetileg tervezettet választották, újra kellett papírozni mindent.

„Ezek s az ehhez hasonló esetek igen erős terheket rónak ránk és minden jó szándék mellett is nehezíthetik az átláthatóság igényelte pontos információik közlését a túlburjánzó adminisztrációs teendők miatt. Sajnos, számolni kell ezekkel a buktatókkal is a program felvállalásakor, mert sokszor elég nagy erőfeszítést jelent az önmaguknak ellentmondó jogszabályok betartása is” – hívta fel a figyelmet az Üvegfalu program tanulságait összegezve Pázmánd polgármestere.

Madarász Csaba

A nemzetközi jó példák és gyakorlatok kincsestárát nyitja ki. Felelőssége az állampolgári mozgósítás.
Digitális demokrácia, állampolgári részvétel szakértő. Tréner, tanácsadó.