Ellindult az Üvegfalu programja!

Pázmánd településen elsőként az országban egy éven belül létrejön a teljesen átlátható önkormányzat működési modellje. A Norvég Civil Támogatási Alap segítségével megvalósuló projekt tervezett tevékenységeiről, a nemzetközi összefüggésekről, technikai megoldási lehetőségekről és a továbblépési irányokról esett szó azon a szakértői tanácskozáson, amelyet 2014. október 10-én a Független Médiaközpontban rendezett meg a projektgazda eDemokrácia Műhely Egyesület.

A közzétételre vonatkozó jogszabályokat úgy alkották meg még 2008-ban, hogy azok nem teljesítése semmilyen szankciót nem von maga után. Ennek is köszönhető, hogy a Korrupciókutató-központ legutóbbi, a városi önkormányzatok honlapjait elemző kutatása arra a megállapításra jutott, a vizsgált honlapokat elsősorban az átláthatóság hiánya és törvényszegő magatartás jellemzi. Pedig még ezeknek a jogszabályoknak a teljesítése sem garantálná a korrupció-mentességet. Ezért tűzte ki célul ez a projekt, hogy megkísérli egy olyan modell megalkotását, amely túlmutat még ezeken a törvényeken is, és tényleg minimálisra csökkenti a korrupció esélyét – emelte ki bevezetőjében L. László János, az eDemokrácia Műhely Egyesület elnöke.

Magyarországon nem létezik olyan település, amely tökéletesen megfelelne az információszabadság és egyéb jogszabályok által előírt közzétételi kötelezettségeknek. Csak egy példa: minden pályázat esetében közzé kellene tenni a pályázatok eredményeit és azok indoklását. Ilyeneket azonban hiába keresünk az önkormányzatok honlapjain – mutatott rá Nagy Ildikó Emese, kommunikációs szakértő, az eDemokrácia Műhely tagja.

A projekt fő elemeit ismertetve elmondta: az eDemokrácia Műhely Egyesület Üvegfalu címen futó projektjének a minimális célkitűzése a jogszabályi előírások teljesíttetése az önkormányzatokkal, ám a projekt ezen túlmegy: a teljes átláthatóság megvalósítása a cél. Az Üvefalu projekt keretében pl. az árajánlatkérések, és az azokra érkezett ajánlatok is nyilvánosságra kerülnek. A cél ugyanis olyan rendszer kialakítása, amely teljességgel megakadályozza a korrupciót, s hogy a költségvetésből finanszírozott helyi közszféra a közérdekű adatok, információk tekintetében teljesen átláthatóvá váljon. A program modellt kíván adni a megoldásra az egész ország számára a fejlett demokráciák jó gyakorlataira is figyelemmel, mozgósítva a helyi közösségfejlesztés, a rendeleti szabályozás, a korszerű infokommunikáció, a közigazgatási szervezetfejlesztés és folyamatszervezés lehető legteljesebb, szükséges eszköztárát.

Több önkormányzat sikertelen megkeresését követően Pázmánd település vezetője volt az, aki vállalta, hogy bevezeti a teljes átláthatóság modelljét. A projektindító megbeszélésen megjelent dr. Virányiné dr. Reinbach Mónika, Pázmánd időközben újraválasztott polgármestere is, aki felvállalta és magának érzi a projekt megvalósítását. Elmondta, hogy már több lépést is tettek a projekt előkészítése érdekében, így például kialakították azt a szervezeti struktúrát, amely képes lesz a közzétételi feladatok elvégzésére. Egy kérdésre válaszolva kifejtette: nem tud olyan ügyet mondani az önkormányzati munkájában, amelynek árthatna a nyilvánosság. Amint valahol titkos háttéralkukról esik szó, ott rögtön megjelenik a korrupció, a jogtalan kedvezményezés lehetősége. Ezért úgy gondolja: hivatali szerepéből fakadóan nincs bizalmas kérdés.

A nemzetközi gyakorlatról Madarász Csaba, az egyesület e-demokrácia szakértője beszélt. Többek között felhívta a figyelmet Cambridge város honlapjára, mint jó gyakorlatra.

Gáspár Mátyás, közigazgatási szakértő, aki többek között a magyarországi teleház hálózat megálmodója és kidolgozója volt, s aki nemcsak nélkülözhetetlen szakmai tudása miatt, hanem pázmándi lakosként részt vett a pályázati program kidolgozásában, felhívta a figyelmet, hogy a projekt részeként létre fogjuk hozni az úgynevezett százszázalékosok klubját. Azon települések önkormányzatait hívjuk meg ebbe, amelyek teljes mértékben eleget tesznek a közzétételi jogszabályi kötelezettségeknek. (Jelenleg a Korrupciókutató-központ vizsgálatában első helyen végzett Sopron is csak az 94 százalékot ért el.)

Rámutatott: a projekt elterjesztése során nemcsak a figyelemfelkeltés, hanem a segítségnyújtás is cél. Ennek érdekében például mintarendeletet dolgozunk ki, amely segíti a megfelelő adatnyilvánosság helyi jogszabályi hátterét. A továbblépési lehetőségek között megemlítette a helyi átláthatósági szószóló intézményének bevezettetését az önkormányzatokkal, valamint, hogy az Üvegfalu portál információi idővel okostelefonon is megjelenjenek.

Énekes Zoltán, a Localinfo Információszolgáltató Kft-től rámutatott: az információszabadság törvény által előírt kötelezettségek teljesítésére, a metaadatok Közadattárba történő továbbítására egy rendkívül olcsó informatikai megoldást dolgoztak ki, amelyet több száz önkormányzat alkalmaz már. A technológia rendelkezésre állása mellett azonban a tényleges közzétételhez szükséges, hogy legalább e-mailen juttassák el számukra az önkormányzatok a feltöltendő adatokat.

Klotz Péter, antikorrupciós szakértő, a Belügyminisztérium munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a projekthez kapcsolódó helyzetfelmérés során nem elég az adatok feltöltöttségét vizsgálni, hanem az adatok minőségét, frisseségét is.

Reszkető Petra, a Budapest Intézet munkatársa elmondta, hogy szervezetük az állami tulajdonban lévő vállalatok közzétételi gyakorlatát vizsgálja, amely révén szívesen megosztja majd tapasztalataikat a Műhely tagjaival – ezt természetesen köszönettel fogadtuk. Felhívta a figyelmet, hogy a projekt elterjesztéséhez kapcsolódó kommunikáció során fontos arra fókuszálni, hogy miért jó az önkormányzatnak, ha átlátható. Hogy ne csupán egy plusz feladatként éljék meg, hanem a demokratikus, jól és korrupciómentesen működő társadalom egyik fontos alappilléreként. Fontos továbbá, hogy a helyi közösségek hasznát vegyék az adatoknak, ezért is értékelte, hogy a projekt részeként tréningeket is fogunk tartani helyi civilszervezeteknek, amely során arra is választ kapnak, hogy milyen adatok igényléséhez van joguk, hogyan tegyék azt meg, és mit tudnak kezdeni az információkkal.

Sükösd Miklós, politológus, az eDemokrácia Műhely alapítótagja  leszögezte: fontos, hogy a projekt révén ki tudunk mondani néhány olyan alapértéket, amelyet sajnálatosan nem övez konszenzus Magyarországon. Ilyen például, hogy a közpénz szent, vagy, hogy az adó be nem fizetése is lopás.

Kmetz Norbert, jegyző, a Táci Közös Önkormányzati Hivatal vezetője arra mutatott rá, a kistelepülési fejlesztéseknek óriási gátja, hogy nem hogy informatikus nincs, de még a számítógép állomány is problematikus.

Léderer Sándor, a K-Monitor munkatársa arról beszélt a résztvevőknek, hogy szervezete korábban pályázott a Google-hoz egy, az ügykezelést megkönnyítő adatkezelési rendszer kidolgozásának javaslatával, amelyre egyelőre nem kaptak visszajelzést, ám az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat, ötleteiket szívesen megosztják a Műhely munkatársaival – amit szintén nagy örömmel fogadtunk.

Madarász Csaba

A nemzetközi jó példák és gyakorlatok kincsestárát nyitja ki. Felelőssége az állampolgári mozgósítás.
Digitális demokrácia, állampolgári részvétel szakértő. Tréner, tanácsadó.